NÉMETH Attila <nemeth_attila(a)enternet.hu> writes: Mint a DP-s hazifeladatoknal, a NHLP-nel is igaz, hogy otleteket lehet cserelgetni, CSAK KODOT NEM. A count megvalositasanak alapgondolata alabb kovetkezik, egy csomo . sor utan, hogy aki nem akarja, ne olvassa el. -Peter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ket alapeset van, amikor a count sikeresen le tud futni: 1. ha annyi valtozo van, amennyi az 1 ertekek eloirt szama, pl. count([A,B,C,D], 4). Ilyenkor a valtozok mindegyike 1 kell legyen. 2. ha az 1 ertekek eloirt szama 0, pl pl. count([A,B,C,D], 0). Ilyenkor a valtozok mindegyike 0 kell legyen. A count-nak meg kell hiusulnia, 3. ha az 1 ertekek eloirt szama nagyobb mint a valtozolista hossza, pl. count([A,B,C,D], 5). Ha a listaban valamelyik valtozo behelyettesitodik, akkor azt a valtozot ki lehet hagyni a listabol, es a szamlalot is csokkenteni kell, ha a kihagyott szam 1 volt. Ha minden behelyettesitett valtozot elhagytunk, es meg mindig nem allt elo az 1.-3. esetek valamelyike, akkor a count/2-t fel kell fuggeszteni, arra varva, hogy valamelyik valtozo behelyettesitodjek.