Megoldás
Legyen z=a+bj. Ekkor és . Ezek felhasználásával az eredeti egyenlet bal oldala a következők szerint rendezhető át: , az eredeti jobb oldallal összevetve 2j(a+b)=2j, azaz a+b=1 adódik. Ebből z=a+(1-a)j, ahol a tetszőleges valós szám lehet.
Átalakításaink mindvégig ekvivalensek voltak, ezért a kapott számhalmaz mindegyik tagja megoldása az eredeti egyenletnek is.
Megoldás
Legyen ei az i-edik tizenkettedik egységgyök ( ). Tudjuk, hogy közülük pontosan azon ei-k primitívek, melyekre irelatív prím 12-höz. Négy megfelelő indexű egységgyök van, ezek: e1, e5, e7 és e11. Viszont e1+e7=e5+e11=0 miatt e négy egységgyök összege és így a feladat kérdésére adandó válasz is 0.
Megoldás
Az ismerős eljárás szerint a
mátrix determinánsának, mint polinomnak a gyökei éppen az eredeti mátrix sajátértékei lesznek (éspedig multiplicitáshelyesen). A determináns értékét pl az első sor szerint kifejtve az alábbi polinomot kapjuk (nem érdemes felbontani a szorzatalakot, mert így az egyik gyök akár ránézésre meghatározható): . A másik két gyököt pl. a másodfokú egyenlet megoldóképletének segítségével tudjuk meghatározni, adódik.
A mátrixnak ezért három különböző valós sajátértéke van, éspedig .
Megoldás
Tudjuk, hogy ha egy tetszőleges A mátrixnak sajátértéke a 0, akkor a 0-hoz tartozó sajátaltere megegyezik az A mátrix által megadott lineáris leképezés magterével. Ha az A mátrix invertálható, akkor az adott képtér csak a nullvektorból áll, melyet önmagában nem tekintünk sajátvektornak. Ezért egy invertálható mátrixnak nem lehet sajátértéke a 0. Ezzel az első állítást igazoltuk.
A sajátérték definíciója szerint létezik olyan nemnulla vektor, melyre . Szorozzuk meg ezen egyenlet mindkét oldalát - a feladat szövege szerint létező - A-1-zel balról, ekkor azt kapjuk, hogy . Osszuk el mindkét oldalt -val, mely - az általunk már igazolt első állítás szerint - nem lehet nulla. Ezt kapjuk: , ami a sajátérték definíciója alapján pontosan azt jelenti, hogy sajátértéke az A-1 mátrixnak, és éppen ezt kellett igazolnunk.
Megoldás
Az a vektor i-edik koordinátája legyen
.
Az
A mátrix által megadott kvadratikus alak értéke
Ekkor a szemidefinitség definíciójából azonnal adódik, hogy az A mátrix valóban pozitív szemidefinit.
Megoldás
Tetszőleges, a feladat feltételeinek eleget tevő alakú szám jellemezhető az (a,b,k) rendezett hármassal, melynek mindhárom tagja befut egy megszámlálható számosságú halmazt. A keresett számosság így legfeljebb annyi, mint az ilyen hármasok halmazának számossága. Tudjuk, hogy egy megszámlálható halmazból választott hármasok halmaza is megszámlálható. A keresett számosság így legfeljebb megszámlálható.
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy pl. az összes természetes szám előáll alakban a feladat feltételeinek eleget tevő módon. Ezért a keresett számosság nem lehet kisebb a természetes számok halmazának számosságánál, amely szintén megszámlálható.
Ezért a megadott halmaz megszámlálható számosságú.
Megoldás
Először válasszuk ki a páros meccs résztvevőit, ez féleképp tehető meg. A maradék négy emberből féleképpen lehet kiválasztani azt a kettőt, aki az első pályára megy, a második pálya két játékosának kiléte pedig ezzel egyértelműen meghatározott. A páros meccs négy résztvevőjét háromféleképpen oszhatjuk be két párba (kiszemelünk egy embert, neki háromféle partnere lehet, és mindhárom esetben a másik páros összeállítása egyértelműen meghatározott).
A lehetőségek száma ezért .
Megoldás
Hivatalos megoldást ehhez a feladathoz nem adunk.
A feladat a kitűzött formájában igen nehéz. Lehet különböző egyszerűsítő feltételekkel élni és azok mellett megoldani a feladatot.
Így persze nehéz igazságosan értékelni az erre a feladatra érkezett próbálkozásokat. Valószínűleg a nem teljesen reménytelen elindulásokat értékelni fogjuk, ezért konzultálj a gyakorlatvezetőddel ennek a feladatnak a pontozásáról.