Előadás:
|
|
|
|
| Fleiner Tamás (email: fleiner_KUKAC_cs.bme.hu) |
|
|
Gyakorlatok,
gyakorlatvezetők:
|
|
|
|
|
|
|
Fleiner Tamás (email:
fleiner_KUKAC_cs.bme.hu) |
Szerda 12.15 - 13.00 |
|
|
|
Tóth Ágnes (email: tothagi_KUKAC_cs.bme.hu) | Szerda 12.15 - 13.00 |
|
A gyakorlatok után 45 perces
konzultációt tartunk
a K 337 vagy a K 343 teremben.
Segédanyagok:
Készült néhány digitális jegyzet villamosmérnököknek és informatikusoknak, ami az anyag bizonyos részeit tartalmazza. Ez később még talán bővülni fog. Digitális tananyag található még Simonyi Gábor honlapján is. A Fáry-Wagner tétel bizonyítása az órán hiányos volt, ezért készült hozzá digitális anyag.
Katona Y. Gyula - Recski András - Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai, TypoTEX Kiadó, 2002, 2003.
Friedl Katalin - Recski András - Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok, TypoTEX Kiadó, 2006.
Eseménynaptár
| 1.
hét |
2010. február 8. |
A Dinitz-probléma, listaszinezés,
Galvin tétele |
| 2.
hét |
2010. február 15. |
Síkbarajzolhatóság, Euler-formula, Kuratowski-tétel, Fáry-Wagner tétel |
| 3. hét |
2010. február 22. |
Geometriai és absztrakt dualitás, gyenge izomorfia, Whitney tételei, ötszíntétel |
| 4. hét |
2010. március 1. |
Perfekt gráfok,
intervallumgráfok, Perfekt gráf tétel |
| 5. hét |
2010. március 8. |
Ramsey-tétel,
Erdős-Szekeres tétel, Erdős-féle alsó becslés, a valószínűségi
módszer |
| 6. hét | 2010. március 15. | Nemzeti ünnep |
| 2010.
március 18 |
I. Zárthelyi (Helyszín: K 133, időpont: 12.00) megoldások eredmények | |
| 7. hét | 2010. március 22. |
Turán-tétel, Erdős-Stone tétel, Erdős-Simonovits tétel |
| 8. hét |
2010. március 29. |
Hipergráfok, Erdős-Ko-Rado tétel |
| 9. hét |
2010. április 5. |
Húsvét hétfő |
| 10. hét |
2010. április 12. |
Sperner-tétel. LYM egyenlőtlenség, De Bruijn - Erdős tétel |
| 11. hét |
2010. április 19. |
véges síkok, differencia-halmazok, Bruck-Ryser tétel |
| 12. hét | 2010. április26. | Rekurziók és
generátorfüggvények, Fibonacci számok |
| 2010. április 29. | II.
Zárthelyi (Helyszín: K 133, időpont:
12.00) megoldások
eredmények |
|
| 13. hét |
2010. május 3. |
homogén lineáris rekurziók, halmazelméleti és számelméleti particiók, Catalan-számok |
| 2010. május 6. | Pótzárthelyi
(Helyszín: Ka61,
időpont: 12.00 ) megoldások
eredmények |
|
| 14. hét | 2010. május 10. | Tartalék |
| pótlási hét | 2010. május
18 |
Aláíráspótló zárthelyi (Helyszín: IB 138 , időpont: 8.00) |
Értékelés, tárgykövetelmények, vizsga:
Zárthelyik,
pótzárthelyik:
A félév során két zárthelyi
lesz. Mindkét zárthelyi 6,
egyenként 10
pontot érő feladatból áll, időtartama 90 perc. Elégséges osztályzat
40%-os teljesítménytől, azaz 24 ponttól jár. A félévvégi aláírás
megszerzésének, azaz a vizsgára bocsátásnak az a feltétele, hogy
külön-külön mindkét zárthelyi legalább elégséges legyen.
A 2007. őszén életbe
lépett,
2008 februárjában módosított, jelenleg
hatályos TVSz-nek
(illetve az ahhoz a BME Oktatási
Igazgatósága által közzétett értelmezésnek)
megfelelően, a hajdani gyakorlattól
eltérően a
két zárthelyi
közül legalább az egyiket már
az első
alkalommal (pótlás nélkül) sikeresen
kell
megírni, és pótolni legfeljebb csak egyet lehet.
Ezért a szorgalmi időszak alatt összesen egy pótzárthelyi
alkalom lesz,
ahol vagy
az első, vagy a második (de nem mindkét)
zárthelyin elért eredmény javítható
vagy
pótolható. A TVSZ szerint minden zárthelyi
egyszeri javítása alanyi jogon jár. Akinek
tehát mindkét zárthelyi dolgozata elsőre
eredményes, ráadásul mindkettőt
javítani
kívánja, az a gyakorlatvezetőjétől
érdeklődjön ennek módjáról.
A pótzárthelyin a korábban megírt, eredményes zárthelyi javításakor az újonnan kapott pontszám lesz érvényes, kivéve, ha az eredményes zárthelyi javítása elégtelen. Ekkor a megfelelő zárthelyit az elégségeshez szükséges minimális pontszámmal (konkrétan 24 ponttal) vesszük figyelembe.
A kijavított zárthelyi és pótzárthelyi
dolgozatokba
betekintést biztosítunk. Aláíráspótló
vizsga: Amennyiben valamelyik zárthelyi
elsőre
eredményes, ám a másik még a
pótzárthelyin sem sikerül, úgy
(különeljárási díj megfizetése
mellett) marad még egy utolsó lehetőség a
vizsgaidőszak
előtti pótlási
héten a mindaddig eredménytelen zárthelyi
újbóli pótlására. Ez a
második pótzárthelyi alkalom
a TVSz-ben "aláíráspótló vizsga"
néven szerepel annak ellenére, hogy ez
természetesen nem valódi
vizsga. Mindez
tehát azt jelenti, hogy ha valaki a
két zárthelyi
közül mindkettőn
elégtelent ír (vagy nem jelenik meg), akkor ebben a
félévben már semmilyen módon nem szerezheti
meg az aláírást. Ha viszont valaki a két
zárthelyi közül legalább az
egyiket már elsőre eredményesen írja
meg,
akkor
a másik zárthelyit összesen akár három
alkalommal (a zárthelyin, a
pótzárthelyin, illetve az
aláíráspótló vizsgán) is
megpróbálhatja
teljesíteni. Az aláíráspótló
zárthelyi helyszínét és időpontját később tűzzük ki. A kijavított
dolgozatokba később
betekintést biztosítunk.
Figyelem! Az aláíráspótló vizsgán történő
zárthelyi
pótlásra kizárólag a
Neptunban lehet
jelentkezni. (Aki ezt elmulasztja, annak az ekkor
megszerzett
aláírását nem tudjuk a Neptunba könyvelni. Ezért nem tudjuk olyan
hallgatónak engedélyezni a pótlást, aki a Neptun-jelentkezést
elmulasztotta.)
Korábbi
félévben szerzett aláírás:
Ebből a tárgyból korábban nem lehetett aláírást szerezni, a most szerzett aláírások pedig a TVSZ szerint a megszerzés félévét követő hatodik félév végéig érvényesek.
Vizsga:Vizsgára csak az jelentkezhet, aki érvényes aláírással rendelkezik. A vizsgákra a Neptunban kell jelentkezni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Neptun csak a vizsgára jelentkezett hallgatók eredményeinek a felvitelét engedélyezi, így nincs lehetőségünk olyan hallgatót vizsgáztatni, aki a jelentkezést elmulasztotta.
A vizsga ebből a tárgyból
szóbeli. A vizsga megkezdésekor a vizsgázónak kisorsolunk egy tételt
a tárgyhoz tartozó, a félév végére kialakuló vizsgatételsorból. Ennek a kidolgozására (vagyis a
szóbeli felelethez egy vázlat vagy bő jegyzet
elkészítésére)
legalább 45 percet biztosítunk. A felelet
abból áll, hogy a vizsgázó
egyrészt
a jegyzeteire támaszkodva részletesen beszámol a
húzott tételben található tananyagról, másrészt a
vizsgáztató
néhány szúrópróbaszerű, a
tananyag további részével kapcsolatos
kérdésére
válaszol. (A vizsga sikerességéhez tehát
nem elég a kihúzott tétel ismertetése, az
imént említett további kérdésekre
is kell tudni válaszolni.) Az elégséges
megszerzésének feltétele, hogy a
vizsgázó az anyagban
szereplő
minden definíciót és tételt ki tudjon
mondani, illetve tudjon értelmezni. Számítani kell
arra, hogy a zárthelyik által le nem fedett
anyagrészből bizonyosan kap kérdést a
vizsgázó.
A vizsgajegy a két zárthelyi
eredményének ill. a vizsgán nyújtott
szóbeli teljesítménynek a súlyozott
átlaga, amiben a zárthelyik
összeredményének súlya 2, a szóbeli
vizsgáé pedig 3. Ha a
szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is
elégtelen (függetlenül a zárthelyik
eredményétől). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
a
zárthelyik eredményei alapján egy 16 és 40
közötti "hozott pontszámot"
számítunk ki, amihez hozzáadódik a
vizsgán szerezhető legfeljebb 60 pont. Ha a
vizsgán
szerzett pontszám 24-nél kevesebb, akkor a vizsgajegy
elégtelen, egyébként pedig a hozott
pontszám és a vizsgán szerzett pontok
összegéből az alábbiak szerint
számítjuk a vizsgajegyet: 40 és 54 pont
között elégséges, 55 és 69 pont
között közepes, 70 és 84 pont között
jó, végül 85 és 100 pont között
jeles.
Aki elégtelenre vizsgázik, az
egy ízben ismétlő
vizsgát tehet amennyiben a vizsgaidőszak hátralévő részében még van
meghirdetett vizsgaalkalom és arra tud jelentkezni. Ismétlő vizsga
esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlanul érvényesek.
A
vizsgákat megelőző munkanapokon tartott konzultáción a
vizsgára való készülés közben
felmerült kérdéseket lehet feltenni. A
konzultációk időpontja és helyszíne a neptunban
szintén megtalálható,
de a konzultációra nem kell
(és nem is lehet) jelentkezni. Az elővizsga követelményei és
következményei azonosak a vizsgáéval: aki érvényes aláírással
rendelkezik, az jelentkezhet, pontosan ugyanolyan szigorúan
osztályozunk, mint a többi vizsgán és a meg nem jelenés ill. elégtelen
érdemjegy következményei is ugyanazok.
A vizsgán (ebből a tárgyból)
nem szükséges alkalmi viseletben megjelenni. A
hallgató (egyébként civilizált)
öltözködése a vizsga
eredményét semmilyen tekintetben sem befolyásolja.