|
|
|
Fleiner Tamás (email: fleiner_KUKAC_cs.bme.hu) |
|
|
Gyakorlatok,
gyakorlatvezetők:
|
|
|
|
|
Fleiner Tamás (email:
fleiner_KUKAC_cs.bme.hu) |
Péntek 12.15 - 13.00 |
|
|
Tóth Ágnes (email: tothagi_KUKAC_cs.bme.hu) | Péntek 12.15 - 13.00 |
|
A gyakorlatok után 45 perces
konzultációt tartunk
a H 406 vagy a H 405A teremben.
Készült néhány digitális jegyzet villamosmérnököknek és informatikusoknak, ami az anyag jelentős részét tartalmazza. Ez később még talán bővülni fog.
Katona Y. Gyula - Recski András - Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai, TypoTEX Kiadó, 2002, 2003.
Friedl Katalin - Recski András - Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok, TypoTEX Kiadó, 2006.
1.
hét |
2009.
szeptember
7. |
Elemi leszámlálások, szita-formula, skatulya-elv, Erdős-Szekeres tétel |
2.
hét |
2009.
szeptember 14. |
Gráfelméleit alapfogalmak, fák, Cayley tétele, Prüfer-kódolás |
3. hét |
2009.
szeptember 21. |
Minimális költségű feszítőfa, Euler-tételkör, kínai postás probléma. |
4. hét |
2009. szeptember 28. |
Hamilton tételkör: Dirac, Ore, Pósa, Chvátal tételei. |
5. hét |
2009. október 5. |
Hálózati
folyamok, a
Ford-Fulkerson tétel.
|
6. hét | 2009. október 12. | A folyamprobléma általánosításai, Menger tételei. |
7. hét | 2009. október 19. |
I. Zárthelyi (Helyszín: K
1.40,
időpont:
10.00)
megoldások eredmények |
8. hét |
2009. október 26. |
Páros gráfok, párosítások
páros gráfban,
Hall, Frobenius, Kőnig tételei és az alternáló utas
algoritmus. |
9. hét |
2009. november 2. |
Maximális párosítás, Tutte tétele és Petersen tételei (hídmentes 3-reguláris gráf teljes párosítása, 2k-reguláris gráf 2-faktora.) |
10. hét |
2009.
november 9. |
Gráfok színezése, korlátok a kromatikus számra, mohó színezés, Myczielski-konstrukció, Brooks tétel. |
11. hét |
2009.
november 16. |
Élgráfok, Vizing tétele. |
12. hét | 2009. november 23. | II. Zárthelyi (Helyszín: K 1.40, időpont: 10.00) megoldások eredmények |
13. hét |
2009. november 30. |
Stabil párosítások (betegség miatt elmaradt.) |
2009. december 3. | Konzultáció (Helyszín: IE 218, időpont: 16.00) | |
2009. december 4. | Pótzárthelyi (Helyszín: H 405/A, időpont: 12.00) megoldások eredmények | |
14. hét | 2009. december 7. | Tartalék (Stabil párosítások) |
2009. december 11. | A gyakorlat elmarad. | |
pótlási hét | 2009. december 15 | Aláíráspótló zárthelyi (Helyszín: IE 220, időpont: 8.00) |
Értékelés, tárgykövetelmények, vizsga:
Zárthelyik,
pótzárthelyik:
A félév során két zárthelyi
lesz. Mindkét zárthelyi 6,
egyenként 10
pontot érő feladatból áll, időtartama 90 perc. Elégséges
osztályzat
40%-os teljesítménytől, azaz 24 ponttól jár. A félévvégi
aláírás
megszerzésének, azaz a vizsgára bocsátásnak az a feltétele,
hogy
külön-külön mindkét zárthelyi legalább elégséges legyen.
A 2007. őszén életbe
lépett,
2008 februárjában módosított, jelenleg
hatályos TVSz-nek
(illetve az ahhoz a BME Oktatási
Igazgatósága által közzétett értelmezésnek)
megfelelően, a korábbi gyakorlattól
eltérően a
két zárthelyi
közül legalább az egyiket már
az
első
alkalommal (pótlás nélkül) sikeresen
kell
megírni, és pótolni legfeljebb csak egyet lehet.
Ezért a szorgalmi időszak alatt összesen egy pótzárthelyi
alkalom lesz,
ahol vagy
az első, vagy a második (de nem mindkét)
zárthelyin elért eredmény javítható
vagy
pótolható. A TVSZ szerint minden zárthelyi
egyszeri javítása alanyi jogon jár. Akinek
tehát mindkét zárthelyi dolgozata elsőre
eredményes, ráadásul mindkettőt
javítani
kívánja, az a gyakorlatvezetőjétől
érdeklődjön ennek módjáról.
A pótzárthelyin a korábban megírt, eredményes zárthelyi javításakor az újonnan kapott pontszám lesz érvényes, kivéve, ha az eredményes zárthelyi javítása elégtelen. Ekkor a megfelelő zárthelyit az elégségeshez szükséges minimális pontszámmal (konkrétan 24 ponttal) vesszük figyelembe.
A kijavított zárthelyi és pótzárthelyi dolgozatokba
betekintést biztosítunk.
Amennyiben valamelyik zárthelyi elsőre eredményes, ám a másik még a pótzárthelyin sem sikerül, úgy (különeljárási díj megfizetése mellett) marad még egy utolsó lehetőség a vizsgaidőszak előtti pótlási héten a mindaddig eredménytelen zárthelyi újbóli pótlására. Ez a második pótzárthelyi alkalom a TVSz-ben "aláíráspótló vizsga" néven szerepel annak ellenére, hogy ez természetesen nem valódi vizsga.
Mindez
tehát azt jelenti, hogy ha valaki a
két zárthelyi
közül mindkettőn
elégtelent ír (vagy nem jelenik meg), akkor ebben a
félévben már semmilyen módon nem szerezheti
meg az aláírást. Ha viszont valaki a két
zárthelyi közül legalább az
egyiket már elsőre eredményesen írja
meg,
akkor
a másik zárthelyit összesen akár három
alkalommal (a zárthelyin, a
pótzárthelyin, illetve az
aláíráspótló vizsgán) is
megpróbálhatja
teljesíteni. Az aláíráspótló
zárthelyi helyszíne és időpontja: IE 220,
december 15, 8 óra. A kijavított dolgozatokba később
betekintést biztosítunk.
Figyelem! Az aláíráspótló vizsgán
történő
zárthelyi
pótlásra kizárólag
a
Neptunban lehet
jelentkezni. (Aki ezt elmulasztja, annak az
ekkor
megszerzett
aláírását nem tudjuk a Neptunba könyvelni. Ezért nem
tudjuk olyan
hallgatónak engedélyezni a pótlást, aki a
Neptun-jelentkezést
elmulasztotta.)
Korábbi
félévben
szerzett aláírás:
A hatályos TVSz (illetve az ahhoz a BME Oktatási Igazgatósága által közzétett értelmezés) szerint a tárgyból 2007. szeptember 1-je után szerzett aláírás 3 évig, az annál korábban kapott pedig 5 évig érvényes. (Ez pontosabban azt jelenti, hogy az első esetben a megszerzését követő hatodik félév, a második esetben a tizedik félév vizsgaidőszakának végéig az aláírás még érvényes.) Azok, akik egy korábbi félévből érvényes aláírással rendelkeznek, megkísérelhetik újból megírni a zárthelyiket, a célból hogy a korábbi zárthelyik eredményein javítsanak illetve hogy az aláírás érvényességét meghosszabbítsák. Erre az esetre az alábbi feltételek vonatkoznak:
Ha nem sikerül újra teljesíteni az aláíráshoz szükséges feltételeket, akkor az aláírás nem vész el, de a vizsgajegybe csak az aláírás megszerzéséhez szükséges minimális pontszámot számítjuk be és az aláírás érvényessége sem változik az eddigihez képest.
Ha egy érvényes aláírással rendelkező hallgató az aktuális félévben legalább egy zárthelyin megjelenik, azt úgy tekintjük, hogy az illető kísérletet tett az aláírás feltételeinek újbóli teljesítésére (és rá a fenti feltételek vonatkoznak). Ellenkező esetben a legutolsó olyan félévbeli teljesítményt vesszük figyelembe, amikor a hallgató megkísérelte az aláírás feltételeinek teljesítését.
Vizsga:Vizsgára csak az jelentkezhet,
aki
érvényes aláírással
rendelkezik.
A vizsga ebből a tárgyból
szóbeli. A vizsga megkezdésekor a vizsgázó
a tárgyhoz tartozó tételsorból egyetlen
tételt kap, aminek a kidolgozására (vagyis a
szóbeli felelethez egy vázlat vagy bő jegyzet
elkészítésére)
legalább 45 percet biztosítunk. A felelet
abból áll, hogy egyrészt a vizsgázó
a jegyzeteire támaszkodva részletesen beszámol a
húzott tételről, másrészt a
vizsgáztató
néhány szúrópróbaszerű, az
anyag
többi részével kapcsolatos
kérdésére
válaszol. (A vizsga sikerességéhez tehát
nem elég a kihúzott tétel ismertetése, az
imént említett további kérdésekre
is kell tudni válaszolni.) Az elégséges
megszerzésének feltétele, hogy a
vizsgázó az anyagban
szereplő
minden definíciót és tételt ki tudjon
mondani, illetve tudjon értelmezni. Számítani kell
arra, hogy a zárthelyik által le nem fedett
anyagrészből bizonyosan kap kérdést a
vizsgázó.
A vizsgajegy a két zárthelyi
eredményének ill. a vizsgán nyújtott
szóbeli teljesítménynek a súlyozott
átlaga, amiben a zárthelyik
összeredményének súlya 2, a szóbeli
vizsgáé pedig 3. Ha a
szóbeli vizsga elégtelen, akkor a vizsgajegy is
elégtelen (függetlenül a zárthelyik
eredményétől). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
a
zárthelyik eredményei alapján egy 16 és 40
közötti "hozott pontszámot"
számítunk ki, amihez hozzáadódik a
vizsgán szerezhető legfeljebb 60 pont. Ha a
vizsgán
szerzett pontszám 24-nél kevesebb, akkor a vizsgajegy
elégtelen, egyébként pedig a hozott
pontszám és a vizsgán szerzett pontok
összegéből az alábbiak szerint
számítjuk a vizsgajegyet: 40 és 54 pont
között elégséges, 55 és 69 pont
között közepes, 70 és 84 pont között
jó, végül 85 és 100 pont között
jeles.
Aki elégtelenre vizsgázik, az
egy ízben ismétlő
vizsgát tehet amennyiben a vizsgaidőszak hátralévő részében
még van
meghirdetett vizsgaalkalom és arra tud jelentkezni. Ismétlő
vizsga
esetén a zárthelyikből származó eredmények változatlanul
érvényesek.
A vizsgákra a
Neptunban kell jelentkezni. (Felhívjuk a figyelmet
arra,
hogy a Neptun csak a vizsgára jelentkezett hallgatók
eredményeinek a felvitelét engedélyezi, így
nincs lehetőségünk olyan hallgatót
vizsgáztatni, aki a jelentkezést elmulasztotta.)
A vizsgán (ebből a tárgyból)
nem szükséges alkalmi viseletben megjelenni. A
hallgató (egyébként civilizált)
öltözködése a vizsga
eredményét nem befolyásolja.
A vizsgák
időpontjai és helyszínei az alábbiak:
aláíráspótló
vizsga |
december
15, 8.00 |
IE 220 |
elővizsga |
december 15, 8.30 | IE 220 |
konzultáció | december 21, 14.00 | IB 139 |
vizsga | december 22, 8.00 | IB 139 |
konzultáció | január 4, 14.00 | IB 139 |
vizsga | január 5, 8.00 | IB 139 |
konzultáció | január 11, 14.00 | IB 139 |
vizsga | január 12, 8.00 | IB 139 |
konzultáció | január 18, 14.00 | IB 139 |
vizsga | január 19, 8.00 | IB 139 |
konzultáció | január 25, 14.00 | IB 139 |
vizsga | január 26, 8.00 | IB 139 |
A
vizsgákat megelőző munkanapokon tartott konzultáción a
vizsgára való készülés közben
felmerült kérdéseket lehet feltenni. A
konzultációk időpontja és helyszíne a neptunban
szintén megtalálható, de a konzultációra nem
kell
(és nem is lehet) jelentkezni. Az elővizsga
követelményei és
következményei azonosak a vizsgáéval: aki érvényes az
aláírással
rendelkezik, az jelentkezhet, pontosan ugyanolyan
szigorúan
osztályozunk, mint a többi vizsgán és a meg nem jelenés
ill. elégtelen
érdemjegy következményei is ugyanazok.