Algoritmusok elmélete évközi ZH, aláírás és vizsga tudnivalók

Az évközi zárthelyin lehet az aláírást megszerezni és, kedvező esetben, a zh eredménye beleszámít a vizsgajegybe is. Az aláírásért az évközi zárhelyit legalább elégségesre meg kell írni. (Akinek van régebbről aláírása, annak nem kötelező ZH-t írni, de írhat, ha akar. Régebbi aláírás egy esetleges rossz zhval sem veszik el.)

Pótzárthelyi természetesen lesz. Ezen már csak az aláírást lehet megszerezni, az eredmény semmiképpen nem számít a vizsgajegybe. Akinek a pótzárthelyi nem (sem) sikerül, az első két vizsga valamelyikén még próbálkozhat az aláírás megszerzésével, feltéve, hogy az egyetemi adminisztráció által előírt formai követelményeket teljesíti. Csak egy alkalommal lehet próbálkozni, az aláírásért a vizsgát kell legalább elégségesre megírni. Az itt elért pontszám nem számít bele a későbbi vizsgajegybe.

A vizsgaidőszakban három írásbeli vizsgaalkalom lesz. A megajánlott vizsgajegy: az írásbelin elért osztályzat, illetve ha ez legalább kettes és a félévközi zh pontszáma jobb, mint a vizsgazárthelyié, akkor a két pontszám átlagára kapott osztályzat. (20 ponttól kettes, 30-tól hármas, 40-től négyes, 50-től ötös, a félévközi és vizsgazh-kon is 60 pontot lehet szerezni). Ha a megajánlott jegy egyes, az mindenképp bekerül az indexbe. Ha a megajánlott jegy legalább kettes, lehetőség van egy szóbeli kérdésre felelni (ezt mindenki maga dönti el, hogy kéri-e). Ezzel a megajánlott jegyen legfeljebb egyet lehet javítani vagy rontani. Az eredményhirdetésre és a szóbeli feleletekre az írásbelik után néhány nappal, egy időben kerül sor. Szóbelizni és a dolgozatot megtekinteni csak azon az eredményhirdetésen lehet, ami az adott vizsgához tartozik.

Zh-n, vizsgán könyv, jegyzet nem használható!

2003. augusztus 13.. Csima Judit