Valószínűségszámítás B
2019/2020. második félév


Előadások:
Hétfő,  12:15 - 14:00,  IE 007

Előadó:
Csákány Rita
e-mail:  csakany_kukac_cs.bme.hu

Gyakorlatok és gyakorlatvezetők:

Kód
Időpont
Terem
Gyakorlatvezető
11+12
Szerda, 12:15-13:45
IB 146
Pintér József
13
Szerda, 12:15-13:45 IB 147
Tanács Viktória
14+15
Péntek, 12:15-13.45 IB 146
Balázs Barbara
16
Péntek, 12:15-13.45 IB 145
Eper Miklós


Jegyzet:
Szelezsán János: 
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika (2002)
Ketskeméty László:  Valószínűségszámítás (online változat)
Az előadáson elhangzott legfontosabb fogalmak és tételek jegyzéke

Táblázatok:
táblázat a tanult nevezetes eloszlásokról,
a standard normális eloszlás eloszlásfüggvényének táblázata

A gyakorlatok feladatsorai:

 1. gyakorlat

 2. gyakorlat
 
3. gyakorlat
 
4. gyakorlat
 
5. gyakorlat                    5. gyakorlat (pénteki)
  6. gyakorlat                  
 
7. gyakorlat                    6. gyakorlat (pénteki)
 
8. gyakorlat                    7. gyakorlat (pénteki)
 
9. gyakorlat                    8. gyakorlat (pénteki)
10. gyakorlat
11. gyakorlat                   9. gyakorlat (pénteki)
12. gyakorlat                   10. gyakorlat (pénteki)
13. gyakorlat                   11. gyakorlat (pénteki)

 
Zárthelyi időpontok:
Zárthelyi:  április 9, csütörtök, 8:10-10:00 eltolódott április 16-ra!
Pótzárthelyi:  április 27, hétfő, 18:10-20:00
Aláíráspótló: május 21, csütörtök,
8:10-10:00
        (csak azoknak, akiknek még nincs aláírásuk, javítani már nem lehet)


2019-es mintazh és megoldások, valamint mintavizsga
és megoldások
(az idei zh nagyobb anyagrészt ölel majd fel: anyaga a 7. előadás végéig tart)


Tárgykövetelmények:

Kvíz:
Április 6.-val kezdődően minden előadás előtt egy rövid kvíz kitöltésére lesz lehetőség (összesen 6 alkalommal). A kvízt 12 óra 5 perckor töltjük fel a Moodle-be, és az előadás előttig, 12 óra 10 percig lehet kitölteni, azaz 5 perc áll rendelkezésre a kitöltésükhöz. A kvízek az előző előadáson tanult dolgokra kérdeznek rá.
 A 6 kvíz közül a legjobb 4 eredménye adja a végső jegy 10%-át (kvízenként 2,5%). Aláírást kapni, illetve a vizsgán elégségest elérni lehet a kvízek nélkül is. (Természetesen jobb jegyet is, de ott a ponthatárokba beleszámoltuk a kvízeken szerzett arányos pontszámokat is).

Zárthelyi:

A félév során egy zárthelyi dolgozat lesz. A félév végi aláírást az szerzi meg (vagyis a vizsgára az jelentkezhet), aki a zárthelyin legalább 40 százalékot ér el.

Pótzárthelyik:

A szorgalmi időszakban lesz egy pótzárthelyi alkalom, továbbá az utolsó tanítási héten egy második pótzárthelyi alkalom is, ezek mindegyikén újból meg lehet írni a zárthelyi dolgozatot. (A dolgozat újbóli megírása természetesen nem azt jelenti, hogy a feladatsorok azonosak volnának, de mindhárom esetben ugyanazokat az anyagrészeket kérik számon és - a szándékaink szerint - a nehézségük is azonos.) Mindkét alkalmat lehet használni az elmulasztott zárthelyi teljesítésére vagy a már megírt, de sikertelen dolgozat eredményének a javítására (pótlás).

(A pótzárthelyikre nem szükséges jelentkezni sem a Neptunban, sem máshol; azon mindenki a saját döntése szerint részt vehet, függetlenül attól, hogy a dolgozatot pótlási vagy javítási szándékkal írja meg.)

A dolgozat pótlásához nem kell jelentkezni, de a javításához igen.  Aki javítási szándékkal szeretné megírni a pótzárthelyit, annak erre a Moodle-ban jelentkeznie kell. Ehhez a Moodle-ban a Téma 10-nél levő Pót ZH jelentkezésen belül kell a pótzh-ra rákattintani, és ezt elmenteni. Ennek a határideje április 27, hétfő 18 óra. Eddig a határidőig azonban még törölhető a jelentkezés. Ha ez nem történik meg, tehát marad a jelentkezés, akkor úgy vesszük, hogy meg szeretné írni a pótzárthelyit az illető.

Első pótzárthelyi:

Az első pótzárthelyi ezen kívül használható a sikeresen megírt dolgozat eredményének javítására is (javítás).  Ha valaki egy korábban már megírt dolgozatot teljesít újra valamelyik pótzárthelyin, akkor mindenképpen az új pontszáma lesz érvényes - akkor is, ha az rosszabb, mint a korábbi. (Ez alól egy kivétel van: a már megszerzett aláírást és az ahhoz szükséges minimális pontszámot egy balsikerű javítási kísérlettel nem lehet elveszíteni. Így ha valaki már teljesítette az aláíráshoz szükséges feltételeket, majd egy javítónak szánt pótzárthelyin annyival rosszabb eredményt ér el, hogy ezáltal az aláírása elveszne, akkor az aláírása megmarad és a pontszáma sem csökken 24 alá.) Ha valaki egy pótzárthelyin megjelenik (és a feladatsort átveszi), azt úgy tekintjük, hogy az illető kísérletet tett a dolgozat megírására (és így rá a fenti feltételek vonatkoznak).

Második pótzárthelyi:

A második pótzárthelyin csak az vehet részt, aki a zárthelyi az első pótzárthelyi eredményei alapján még nem teljesítette az aláíráshoz szükséges feltételeket. Így a második pótzárthelyi csak abban az esetben használható korábban már megírt dolgozat eredményének a javítására, ha enélkül az aláírás feltételei még nem teljesülnek.

Vizsga:
Vizsgára az jelentkezhet, aki érvényes aláírással rendelkezik.
A vizsgaidőszakban legalább 3 alkalommal írásbeli vizsgát tartunk. Az osztályzat megszerzésének feltétele a legalább 40%-os eredmény a vizsgazárthelyin.
A zárthelyi eredménye 40%-os súllyal, a kvízeké 10%-kal, a vizsgáé pedig 50%-kal számít az osztályzat megállapítása során.

Értékelés:  az összpontszám 36-54 %-a: elégséges (2), 55-69 %-a: közepes (3), 70-84 %-a: jó (4), 85-100 %-a: jeles (5).
(Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban egy jegyet módosítani felfelé és lefelé egyaránt, a választól függően.)



Információ a vizsgák lebonyolításáról:

A vizsgákat a Moodle-ben fogjuk tartani.
A vizsga két részből fog állni, és összesen legfeljebb 100 pontot lehet elérni rajta.
A végső jegy a zárthelyin (ZH), a kvízeken (K), illetve a vizsgán (V) kapott pontokból áll össze a következő módon:
Összpont =,667*ZH + 0,625*K + 0.5*V képlettel áll elő (azaz a zárthelyik 40%-ot, a négy legjobb kvíz eredménye 10%-ot, a vizsga 50%-ot számít).
Az összpontszám alapján a jegyek így születnek: 36 eredő összponttól elégséges, 55-től közepes, 70-től jó és 85-től jeles.

A vizsga első része egy beugró tíz darab feleletválasztós feladattal, ezt 30 perc alatt kell megoldani, és legfeljebb 55 pontot lehet rajta szerezni.
A beugrón legalább 6 helyes választ el kell érni, különben  a vizsga nem sikerült.
Akinek 6 helyes válasza van, az ezzel megszerzett 40 pontot, akinek 7, az megszerzett 47 pontot, akinek pedig  legalább 8 helyes válasza van, az 55 pontot szerzett ezen a részen.
Ezekkel a pontokkal a beugró után be lehet fejezni a vizsgát (a fenti módon számolt jeggyel). A vizsga mindenképpen befejeződik itt, ha a beugrón hatnál kevesebb helyes választ sikerült csak elérni.

Ha a beugrón valaki legalább
6 helyes választ ért el, akkor a beugró befejezése után (a beugró eredményének és így a megajánlott jegynek az ismeretében) 15 perc áll rendelkezésére mindenkinek, hogy eldöntse, hogy elfogadja-e ezt a megajánlott jegyet vagy megy tovább a vizsga második részére. Ezt a döntését a Moodle-ben kell majd jelezni.

A vizsga második része három kifejtős feladatból áll, amelyek mindegyike 15 pontot ér, és 60 perc alatt kell megoldani és feltölteni őket.
Aki ebben a második részben nem ér el legalább 15 pontot a 45-ből, annak a vizsgajegye eggyel rosszabb lesz, mint ha egyáltalán nem kísérelte volna meg a második rész megírását. Annak, aki elér legalább 15 pontot a vizsga második részében, a vizsgadolgozatra kapott pontszáma a beugrón elért pontszám (legfeljebb 55) és a második részben elért  pontszám (legfeljebb 45 pont) összege.
A második rész feladatai a gyakorlatokon megoldott komplexebb feladatokhoz lesznek hasonlóak.  Ennek a résznek a megoldását egy darab pdf file-ként kell feltölteni a Moodle-be a beadási határidőig, amibe a feltöltésnek is bele kell férnie. Nem kell begépelni a megoldást, lehet kézzel írott megoldás beolvasva vagy befotózva és pdf-fé konvertálva, a zárthelyihez hasonló módon.